Kov�cs Kati hatvan�t �ves

2009.10.25.

Liszt Ferenc-d�jas magyar �nekesn�, sz�n�szn�, sz�veg�r�, el�ad�m�v�sz, m�sorvezet�. Rekedtes hangja v�djegy�v� v�lt, ezzel a hanggal egy csap�sra h�res lett. A 1960-as, 1970-es �vekben Magyarorsz�g egyik legn�pszer�bb �nekesn�je.

Kov�cs Kati az egyik legismertebb magyar �nekesn� k�lf�ld�n, bej�rta az eg�sz vil�got, lemezei jelentek meg, ill. fell�pett egyebek mellett Ausztri�ban, Angli�ban, �rorsz�gban, Ausztr�li�ban, Lengyelorsz�g, az NSZK-ban, az NDK-ban, Jap�nban, Spanyolorsz�gban, a Szovjetuni�ban, Csehszlov�ki�ban, Kub�ban.

Els� kislemezei m�g Kov�cs Katalin n�ven jelentek meg, 1967-t�l �lland�sult a Kov�cs Kati n�v. 24 nagylemeze van – ebb�l 2 az NDK-ban megjelent n�met nyelv� – �s mintegy 100 (magyar, n�met, jap�n, osztr�k stb.) kislemeze. A magyarorsz�gi hanglemezkiad�s t�rt�net�ben a n�i el�ad�k k�z�l Kov�cs Katinak jelent meg a legt�bb kislemeze. Ezek mellett sz�mtalan r�di�felv�tel, hazai �s k�lf�ldi elismer�sek, d�jak, filmszerepek, a '80-as �vekt�l pedig saj�t maga �ltal �rt dalsz�vegek f�z�dnek nev�hez. Mindent egybevetve kb. 250 hanglemezen hallhat� a hangja.

A '70-es, '80-as �vekben hanglemezen megjelent 11 st�di�albuma k�z�l eddig h�rom jelent meg CD-n �jrakiad�sban. El�zetes inform�ci�k szerint a Hungaroton 2010 elej�re tervezi az �sszes. �ltala kiadott Kov�cs Kati-album CD-n t�rt�n� megjelentet�s�t.

Kov�cs Kati 1944. okt�ber 25-�n sz�letett Verpel�ten. 1962-ben t�nt fel, mikor elindult az els� Ki mit tud?-on Little Richard rock and roll st�lus� dal�val, �m eltan�csolt�k, mondv�n, hogy itt �nekelni kell, nem �v�lt�zni. A kudarc ut�n feladta, �s orvos �rnokk�nt dolgozott. 1964-ben �l�ben �nekelt egy v�rosok k�z�tti vet�lked�m�sorban a tv-ben. Az 1965-�s Ki mit tud?-ra �desanyja adta be a jelentkez�st, amit megnyert. Itt ismerkedett meg zen�szt�rs�val, Koncz Tiborral. 1966-ban az els� magyar T�ncdalfesztiv�lon is gy�z�tt, a Nem leszek a j�t�kszered c�m� dallal. A k�vetkez� �vekben t�bb film f�szerep�t j�tszotta, s az 1968-as P�csi Filmfesztiv�lon a legjobb n�i alak�t�s d�j�t is megkapta.

1970-ben jelent meg els� nagylemeze, Suttogva �s kiab�lva c�mmel. Ebben az id�ben m�r k�lf�ld�n is dolgozott, kislemezei jelentek meg Ausztri�ban �s az NSZK-ban. 1972-ben ism�t t�ncdalfesztiv�lt nyert, az Add m�r, uram, az es�t! c�m� dallal. Ugyanezzel a dallal p�r h�nappal k�s�bb Drezd�ban is megnyerte az ottani dalfesztiv�lt.

1974–75-ben a Locomotiv GT egy�ttessel dolgozott egy�tt, k�z�s albumok �s k�z�s tv-show form�j�ban. �rorsz�gban is els� d�jat nyert az eur�pai Castlebar Song Contesten a magyarul el�adott N�lad lenni �jra j� lenne c�m� dallal. Mindezek�rt Angli�ban a Music Week c�m� popzenei szaklap „Az �v szt�rja” c�met adta neki.

1974-ben f�szerepl�je a Holnapt�l nem szeretlek, 1976-ban pedig a Kell n�ha egy kis csavarg�s c�m� r�di�s musicaleknek. Az �r�kz�ld feh�rben-feket�ben c�m� t�v�s musicalfilmben is pr�zai-zenei szerepet kapott. Az �v �nekesn�je d�jat itthon �s az NDK-ban is t�bbsz�r elnyerte. 1977-t�l 10 �ven �t az Universal egy�ttessel koncertezett. 1978-ban Sz�r�nyi Levente �s Adamis Anna k�sz�tette album�nak dalait.

1981. j�lius 11-�n szombaton este f� m�sorid�ben �l� telev�zi�s ad�sban egy�r�s koncertet adott a gy�ri Kisfaludy Sz�nh�zb�l az Universal egy�ttes k�s�ret�ben. (A koncertre eredetileg Koncz Zsuzs�t k�rt�k fel, de � visszamondta.) Egy h�nappal k�s�bb els� d�jat �s el�ad�i d�jat nyert a T�nc- �s popdal fesztiv�lon az �jra otthon c�m� dallal. Sz�r�nyi Levente eredetileg neki sz�nta az 1983-ban bemutatott Istv�n, a kir�ly c�m� rockoper�ban Sarolt szerep�t, de ez csak 1992-ben sevillai vil�gki�ll�t�son val�sult meg. A V'Moto-Rock egy�ttessel k�sz�tett Elfutok c�m� dal�t t�bb nyelven is el�adtak k�lf�ldi �nekesek, p�ld�ul Dalida francia �nekesn�. 1985 december�ben r�szt vett a magyar �l� seg�ly Afrik��rt c�m� koncerten.

A ’90-es �vek elej�n a „Nagy Gener�ci�” tagjak�nt k�zrem�k�d�tt a V�rj, m�g felkel majd a nap, majd a F�jom a dalt c�m� dalok feldolgoz�s�ban �s videoklipj�ben. 1991-ben Pierrot Mechanikus narancs c�m� musicalj�ben j�tszott. 1992 tavasz�n a sevillai vil�gki�ll�t�son Sz�r�nyi Levente �s Br�dy J�nos Istv�n, a kir�ly c�m� rockoper�j�ban j�tszotta Sarolt szerep�t. 1992 nyar�n m�sodik helyez�st �rt el a Jobb ez �gy nekem c�m� dallal az Egri T�ncdalfesztiv�lon. 1993-ban ism�t Sz�r�nyi Levent�vel dolgozott, az Atilla, Isten kardja c�m� rockoper�j�ban j�tszotta az egyik f�szerepet. Ugyanebben az �vben megh�vott vend�g volt a Friderikusz-show-ban, ahol a besz�lget�s mellett Honthy Hanna egyik dal�t adta el�. Ezekben az �vekben sz�mos gyermekrajzfilm bet�tdal�t �nekelte, mint p�ld�ul a Robin Hood, A k�t tuk�n, Tekereg�r stb. 1995-ben �jra siker robban: Vangelis 1492 c�m� m�v�re �r az akkori magyarorsz�gi val�s�gr�l sz�l�, sokakat sz�ven �t� magyar sz�veget, melyet t�bb kereskedelmi r�di� is rendszeresen j�tszik.

1996-ban Vitray Tam�s egy�r�s tv-m�sorban besz�lgetett Koncz Zsuzs�val, Kov�cs Katival �s Zalatnay Sarolt�val k�l�n-k�l�n, mivel h�rmuk k�z�l nem mindannyian v�llalt�k az egy�tt besz�lget�st. 1999-ban �jra megjelent alakja a moziv�sznon is, ez�ttal �nmag�t alak�totta a Rosszfi�k c�m� filmben. 1999–2002 k�z�tt m�sorvezet�je volt Haumann P�terrel a Sl�gert�v� c�m� tv-m�sornak. 2000-ben F�bry S�ndor Esti Showder c�m� tv-m�sor�ban besz�lgetett vele. A besz�lget�s ut�n Ella Fitzgerald All of Me c�m� dal�t adta el�. 2003-ban szerepel Boldog sz�let�snapot c�m� filmben.

2007. j�nius 25-�n �s 2008. okt�ber 6-�n a M�v�szetek Palot�j�ban nagy siker�, telth�zas koncerteket adott a Headline Band k�s�ret�ben. 2008. m�rcius 22-�n a Magyar Telev�zi�ban a Rocklexikon c�m� m�sorsorozat egyik ad�sa r�la sz�lt. 2008. j�lius 19-�n a magyar Music Television MTV LGT Icon c�m� m�sor�ban a Sz�lj r�m, ha hangosan �nekelek c�m� dallal l�pett fel a si�foki Coke Club sz�npad�n Jamie Winchester �s Hrutka R�bert zenekar�nak k�s�ret�ben. A dal frissen felvett st�di�v�ltozata 2009-ben jelent meg CD-n. 2009. szeptember 13-�n a Magyar Dal Napja alkalm�b�l rendezett m�sorban szerepelt. 2009. okt�ber 23-�n az A38 Haj�n adott klubkoncertet a Qualitons funk/beat zenekar k�s�ret�ben.

Forr�s: Wikip�dia