KOV�CS KATI – 2/1: Az els� 15 �v

Kov�cs Kati (Verpel�t, 1944. okt�ber 25.) magyar �nekesn�, dalsz�veg�r� �s sz�n�szn� 1965-ben v�lt orsz�gosan ismertt�, amikor megnyerte a Ki mit tud? c�m� tehets�gkutat� t�v�m�sort. A k�vetkez� �vben az els� magyar T�ncdalfesztiv�lon diadalmaskodott a Nem leszek a j�t�kszered c�m� dallal. P�ly�ja gyorsan �velt felfel�, r�vid id� alatt az orsz�g egyik legn�pszer�bb �s legsikeresebb �nekesn�j�v� v�lt. Tehets�g�re k�lf�ld�n is felfigyeltek, sz�mos megh�v�st kapott a szocialista orsz�gokb�l, s�t Nyugat-Eur�p�b�l is. Nemzetk�zi szt�r v�lhatott volna bel�le, �m a korabeli magyar hivatalos szervek neh�zkes �gyint�z�se �s b�rokratizmusa miatt nem siker�lt maxim�lisan kihaszn�lnia k�lf�ldi lehet�s�geit. Reperto�rja sz�les zenei sk�l�t k�pvisel, hiszen saj�t bevall�sa szerint sokf�le st�lust kedvel, �ppen ez�rt sz�vesen k�s�rletezik vel�k. Egyes zenekritikusok olykor sz�v� tett�k, hogy e sokf�les�g miatt nem siker�lt egy csak r� jellemz� egy�ni arculatot kialak�tania, �s gyakran k�nyszer�lt arra, hogy a k�z�ns�g kegyeinek meg�rz�se �rdek�ben kev�sb� n�v�s, szakmai kih�v�st alig vagy egy�ltal�n nem jelent� dalokat is el�nekeljen. �nekesi p�lyafut�s�ban f�leg az 1960-as, 1970-es �vtized jelent�s �s sikerekben gazdag. Az �j �vezredben val�s�gos renesz�nsz�t �li, hiszen egy �jabb gener�ci� fedezte fel kiv�teles el�ad�i k�pess�geit. Az 1960-as �vek m�sodik fel�ben t�bb filmben is szerepelt, �s sz�n�szn�k�nt szint�n figyelemre m�lt� tehets�gnek bizonyult. Sz�mos hazai, illetve k�lf�ldi d�jban �s kit�ntet�sben r�szes�lt. E sorok �r�ja a tehets�gen t�l k�t fontos t�nyez�ben l�tja Kov�cs Kati tart�s sikereinek titk�t. Az egyik, hogy korunk „megaszt�rjaival” ellent�tben Kati sohasem az �nc�l� technik�ra, k�pess�geinek minden�ron val� megcsillogtat�s�ra helyezte a hangs�lyt, hanem elfogadta a „k�zvet�t�” szerep�t, vagyis nem eszk�zk�nt haszn�lta a dalokat ahhoz, hogy az �nektud�s�val t�nd�k�lj�n, hanem saj�t mag�t tekintette eszk�znek arra, hogy az �ltala el�adott dalok min�l jobban hassanak a k�z�ns�gre. Alighanem ennek k�sz�nhet�, hogy egyform�n hiteles akkor is, amikor �rzelmes, net�n �rzelg�s t�ncdalt ad el�, �s akkor is, amikor rockot, spiritu�l�t vagy b�rmilyen m�s m�faj� dalt �nekel. A m�sik, hogy sohasem tetszelgett a „nagy magyar �nekesn�” p�z�ban, hanem mindig is a k�z�ns�get szolg�lta an�lk�l, hogy Honthy Hanna m�dj�ra b�jolgott volna „az �n �des kis k�z�ns�gem”-r�l.

Kov�cs Kati sz�lei hamar elv�ltak, az �desanya egyed�l nevelte h�rom gyermek�t. A csal�d sokat n�lk�l�z�tt, �m a neh�zs�gek m�g jobban �sszekov�csolt�k �ket. Kati az egri gimn�ziumba j�rt, �s m�r ott arr�l �lmodozott, hogy egyszer �nekesn� lesz bel�le. (Ugyanakkor 1967-ben az �nnepnapok c�m� filmje kapcs�n adott vill�minterj�ban azt nyilatkozta, hogy �p�t�sz szeretett volna lenni, de nem vett�k fel az egyetemre. D�m L�szl� Rocksz�mla c�m� k�nyv�ben pedig ezeket mondta: „�n nem akartam �nekesn� lenni! �gy alakult! A mam�m benevezett a Ki mit tud?-ra.”) Az �nekesi karrier�rt tenni is hajland� volt, hiszen odahaza lelkesen pr�b�lta ut�nozni azoknak az �nek�t, akik tetszettek neki. Little Richardot �pp�gy szerette, mint Ella Fitzgeraldot, Louis Armstrongot, az opera-�nekesn� Maria Callast vagy �ppen az �rzelmes olasz t�ncdalokat. Az egri gimn�zium n�vend�keib�l alakult amat�r egy�ttes k�s�rte az �nek�t. Egy�tt neveztek be az els� Ki mit tud?-ra egy Little Richard-dallal. M�r a megyei selejtez�n kiestek. A zs�ri �ll�t�lag e szavakkal indokolta d�nt�s�t: „Itt k�rem, nem �v�lt�zni kell, hanem sz�pen �nekelni.” A kezd� �nekesn� ezut�n orvos�rnokk�nt helyezkedett el, majd 1965-ben �jra szerencs�t pr�b�lt. Ennek a Ki mit tud?-nak m�r egy�rtelm�en Kov�cs Kati volt a legnagyobb felfedezettje, meg�rdemelten nyerte meg a versenyt. Ekkoriban ismerkedett meg Koncz Tibor zeneszerz�vel, aki a debreceni el�d�nt�n zongor�n k�s�rte. Ismerets�g�kb�l munkakapcsolat, szerelem, majd h�zass�g lett, amely k�s�bb ugyan felbomlott, �m a munkakapcsolat megmaradt. Koncz Tibor �vekig Kati egyik �lland� szerz�j�nek sz�m�tott, sz�mos sl�gert �rt az �nekesn�nek. 1966-ban a Magyar Telev�zi� megrendezte az els� magyar T�ncdalfesztiv�lt, amely �ri�si t�rsadalmi esem�nynek sz�m�tott. Az utc�k val�s�ggal eln�ptelenedtek, amikor az egyetlen magyar t�v�csatorna a fesztiv�l el�d�nt�it, illetve a d�nt�t sug�rozta. Gyulai G�l J�nos zeneszerz� a Nem leszek a j�t�kszered c�m� szerzem�ny�vel (sz�veg: Hajnal Istv�n) nevezett be a fesztiv�lra, �s ragaszkodott ahhoz, hogy a dalt a Ki mit tud?-gy�ztes kisl�ny, Kov�cs Kati �nekelje. Szerencs�sen v�lasztott, hiszen Kati megnyerte a fesztiv�lt, a Nem leszek a j�t�kszered pedig orsz�gos sl�gerr� v�lt, amely ma m�r a magyar k�nny�zene egyik becses �r�kz�ldj�nek sz�m�t. Ak�rmilyen hihetetlen�l hangzik is manaps�g, de az ORI (Orsz�gos Rendez� Iroda) kezdetben csak ideiglenes m�k�d�si enged�lyt adott Kov�cs Katinak, vagyis vizsg�znia kellett ahhoz, hogy enged�ly�t meghosszabb�ts�k.


Kati �nekesn�i karrierj�vel p�rhuzamosan kezdett kibontakozni filmsz�n�szn�i p�lyafut�sa is. Az �j tehets�gek ir�nt mindig is fog�kony Bacs� P�ter �ll�t�lag m�r 1963-ban – vagyis m�g a sorsd�nt� Ki mit tud? el�tt! – szerepet aj�nlott neki a Ny�ron egyszer� c�m� filmj�ben, �m Kati visszautas�totta a felk�r�st, a sz�besz�d szerint egy vetk�z�s jelenet miatt. N�gy �vvel k�s�bb Bacs� Ny�r a hegyen (1967) c�m� filmj�ben a Neked se j� c�m� dalt �nekelte. Kardos Ferenc �nnepnapok (1967) c�m� dr�m�j�ban j�tszotta els� filmszerep�t. A rendez� a forgat�s id�szak�ban �gy nyilatkozott k�sz�l� m�v�r�l: „Egy �reg munk�sember �ll a film k�z�ppontj�ban, aki a k�r�l�tte zajl� �let t�rv�nyszer�s�gei miatt valahogy az emberi �s t�rsadalmi l�t perif�ri�j�ra ker�l. Nagy energi�val, c�ltudatosan kinevelt mag�nak egy �rtelmis�gi csal�dot, s ez a csal�d elt�volodik t�le.” Az �reg munk�sembert G�rbe J�nos alak�totta, Kati a motorversenyz�t megform�l� Koncz G�bor kedves�t j�tszotta. A legnagyobb neh�zs�get egy k�rh�zi jelenet okozta sz�m�ra, amelyet val�di betegek k�z�tt vettek fel. Koncz G�bort r�ad�sul oly hitelesen maszk�rozt�k egy baleset s�r�ltj�nek, hogy az az orvos, aki el�sz�r megl�tta, �s nem tudott a filmforgat�sr�l, �ll�t�lag azonnal m�t�be akarta vitetni.

Val�s t�rt�neten alapul M�sz�ros M�rta Elt�vozott nap (1968) c�m� els� j�t�kfilmje. Egy �rvah�zban nevelkedett l�ny, Erzsi v�letlen�l megtudja, hogy halottnak hitt �desanyja val�j�ban �l. Az asszony valaha az�rt dobta el �t mag�t�l, mert „t�rv�nytelen�l” sz�letett. Erzsi felkeresi az anyj�t, a tal�lkoz�s azonban r�d�bbenti arra, hogy semmi nem k�ti �t ehhez a vadidegen n�h�z. Felt�nik a sz�nen viszont egy k�tes alak, �desapja r�gi bar�tja, de az sem kiz�rt, hogy val�j�ban � maga az apa. M�sz�ros M�rt�t els�sorban Erzsi �sszetett alakja foglalkoztatta, aki �nmag�t akarja megtal�lni, �s passz�v figur�b�l fokozatosan v�lik �n�ll� d�nt�seket hoz� egy�nis�gg�. A rendez�n� a bemutat� alkalm�b�l kedves szavakkal nyilatkozott f�szerepl�j�r�l: „S els� filmem forgat�s�n�l nagyon sokat k�sz�nhettem mindenekel�tt Kov�cs Katinak, aki szerintem �ri�si tehets�g� filmsz�n�sz-egy�nis�g; mindig szavak n�lk�l tudta, mit kell csin�lnia. A filmbeli sztorihoz persze semmi k�ze – hiszen �k �desanyj�val �s testv�reivel nagyon szeretik egym�st –, de gondolatilag ann�l t�bb k�z�ss�ge van ezzel a saj�t egy�nis�g�t kialak�t�, er�s figur�val.” Tov�bbi szerepl�k: Horv�th Teri, Szirtes �d�m, Ag�rdi G�bor, Juh�sz J�cint �s P�los Zsuzsa. Term�szetesen Kati �nekelte az Elt�vozott nap c�m� bet�tdalt is, amelyet az Ill�s egy�ttes m�g ugyanabban az �vben felvett a reperto�rj�ba. M�sz�ros M�rta k�s�bb �gy eml�kezett vissza a film egyik k�lf�ldi fesztiv�lvet�t�s�re: „Az olaszorsz�gi Pesaro v�ros�ban vett�nk r�szt az Elt�vozott nap bemutat�j�n. A fesztiv�lt g�laest k�vette, �s a rendez�k kedves �tlete volt, hogy a filmek f�szerepl�i �nekeljenek is a helyi zenekar k�s�ret�ben. N�mi �dzkod�s ut�n Kati is a mikrofon el� l�pett, �s a Massachusetts c�m� Bee Gees-dalt adta el�. K�pzelhetik, micsoda frenetikus sikert aratott a t�bbi, a filmv�sznon vil�gszt�r, de �nekesk�nt amat�r sz�n�sz mellett. »J�, h�t �nekelni is tud?« – csod�lkoztak…”

Ugyancsak megt�rt�nt esem�nyek ihlett�k Bacs� P�ter Fejl�v�s (1968) c�m� filmj�t, amelynek forgat�k�nyv�t a rendez� Zimre P�terrel k�z�sen �rta. Egy fiatal p�r k�z�s �ngyilkoss�got akar elk�vetni, �m a l�ny az utols� pillanatban megretten. Ennek ellen�re nem akad�lyozza meg kedves�t abban, hogy v�gezzen mag�val. Ak�rcsak M�sz�ros M�rta, Bacs� P�ter is meleg szavakkal dics�rte az �nekesn� tehets�g�t, m�v�szi al�zat�t �s sz�n�szi teljes�tm�ny�t: „…alapos megfontol�s ut�n d�nt�ttem mellette, mert �gy tal�ltam, hogy ezt a rendk�v�l nagy ellentmond�sokb�l �sszegy�rt l�nyt legink�bb olyan egy�nis�g tudn� megjelen�teni a moziv�sznon, mint Kov�cs Kati. […] P�ld�ul a film v�g�n majdnem k�t percig az � arc�nak k�zelij�t l�tjuk, az �ngyilkoss�g ut�n. �ri�si dr�ma j�tsz�dik itt le a l�nyban, aki eddig tulajdonk�ppen hitte is, nem is, hogy a fi� �ngyilkos lesz; azt szerette volna hinni, hogy ez nem lehet igaz, most m�gis megt�rt�nt. R�d�bben saj�t felel�ss�g�re, �s arra is, hogy most m�r nem tud seg�teni. Mindez k�tperces be�ll�t�sban, ami v�ge�rhetetlen hossz� egy filmben. S ezt a k�t percet Kov�cs Kati minden k�l�n�sebb k�ls�s�g n�lk�l, teljesen hitelesen t�lti ki �rzelmekkel, indulatokkal, gondolatokkal. Mind�ssze azt az instrukci�t adtam neki, gondoljon arra, mit �rezne, ha a f�rj�t aut�baleset �rn�. Kati egy�bk�nt a munka sor�n a legfegyelmezettebb, a legnagyobb �ldozatokat v�llal� munkat�rsunk volt, akivel igaz�n nagyszer� volt egy�tt dolgozni.” Az �nekesn� a forgat�s k�t h�napj�ra minden felk�r�st visszautas�tott, hogy akad�lytalanul a produkci� rendelkez�s�re tudjon �llni. A k�t f�rfi f�szerepet Horv�th Charlie (akkor �ppen az Olimpia egy�ttes tagja) �s Bacs� P�ter egyik sz�n�sztan�tv�nya, Miller J�zsef alak�totta. Az Elt�vozott napban �s a Fejl�v�sben ny�jtott alak�t�s��rt Kov�cs Kati az 1968-as Magyar J�t�kfilmszeml�n megkapta a legjobb sz�n�szn�nek j�r� d�jat.

Az Elt�vozott nap �s a Fejl�v�s k�z�tti h�napokban ker�lt a mozikba B�cskai Laur� Istv�n krimije, A hamis Izabella (1968), amelyhez Gyulai G�l J�nos �rt zen�t: ennek r�sze a Kati �ltal el�adott f�c�mdal is. A f�szerepeket Ruttkai �va, P�csi S�ndor, K�llai Ferenc �s Igl�di Istv�n j�tszott�k. Kati egy Vad�sz Ica nev� di�kl�nyt alak�tott, aki napokig nem ment iskol�ba, ez�rt tan�rn�je „nyomozni” kezdett ut�na. Kider�l, hogy a l�ny elk�lt�z�tt otthonr�l alb�rletbe egy elhanyagolt budai vill�ba. A tan�rn� ebben a vill�ban holtan tal�lja az id�s f�b�rl�t, Ic�nak pedig nyoma veszett. K�s�bb ugyan el�ker�l, �m �lete egy�ltal�n nincs biztons�gban… 1968-ban Kati m�g k�t filmben j�tszott, amelyek azonban csak a k�vetkez� �vben ker�ltek a k�z�ns�g el�. Jancs� Mikl�s F�nyes szelek c�m� alkot�sa a vil�gh�r� m�v�sz egyik legjelent�sebb �s legvitatottabb filmje, amely az �tvenes �vek N�KOSZ-mozgalm�t id�zte meg. Ebben Kati a rendez� �lland� sz�n�szeivel (Bal�zsovits Lajos, Koz�k Andr�s, Madaras J�zsef) szerepelt egy�tt. Jancs� akkori feles�ge, M�sz�ros M�rta m�sodik j�t�kfilmj�ben, a Holdudvarban az �nekesn� ism�t egy szuver�n egy�nis�get form�lt meg, aki maga akar d�nteni a sors�r�l, m�g akkor is, ha ezek a d�nt�sek olykor f�jdalmasak. A t�rt�netben Bal�zsovits Lajos �s T�r�csik Mari j�tszott m�g fontos szerepeket. K�zel h�sz �vvel k�s�bb M�sz�ros M�rta �gy eml�kezett vissza erre a k�z�s munk�ra: „Amikor a m�sodik filmemben, a Holdudvarban dolgoztunk, T�r�csikkel forgatott egy�tt, aki nagyon nyitott �s kedves volt vele, noszogatta Katit, hogy menjen a f�iskol�ra tanulni. Mindegy, hogy lesz-e bel�le sz�n�szn�, vagy sem, de valami alapdolgot, valami magatart�sform�t, m�velts�get �s st�lust tanulhat. Ebben Marinak t�k�letesen igaza volt. Kati akkor olyan sok filmben j�tszott, hogy vizsga n�lk�l is f�lvett�k volna, de � nem ment. Nem �rtettem, �s meg is haragudtam r�.”

1968 v�g�n egy�bk�nt amilyen gyorsan elkezd�d�tt, oly gyorsan v�get is �rt Kov�cs Kati filmes karrierje. Ennek ok�r�l e sorok �r�ja az �vek folyam�n t�bbf�le magyar�zatot is olvasott-hallott. Az egyik szerint az intenz�v filmez�st egyre nehezebb volt �sszeegyeztetni az �nekesi p�ly�val, �s Kati sz�m�ra az ut�bbi volt a fontosabb. A m�sik magyar�zat szerint a Fejl�v�s forgat�sa sor�n az �nekesn� csal�dott a filmez�sben. Bacs� alkot�s�ban ugyanis a Kati �ltal j�tszott h�sn�nek van egy vetk�z�s jelenete, amelyet az �nekesn� nem v�llalt, csup�n arra volt hajland�, hogy lecs�sztassa a v�ll�r�l kombin�ja p�ntj�t. �ll�t�lag nem tudott arr�l, hogy Bacs� ut�na egy dubl�zzel felvette a vetk�z�st, amely �gy lett bev�gva a filmbe, mintha Kati vetk�z�tt volna. A filmtr�kk miatti csal�dotts�g �rz�se id�vel elhalv�nyodott, r�ad�sul az �nekesn� kapcsolata sem szakadt meg teljesen a filmvil�ggal, hiszen az�ta sz�mos hazai �s k�lf�ldi filmben �nekelt (Hug�, a v�zil�, A kenguru, D�delgetett kedvenceink, �lmodik az �llatkert, Gyermekrabl�s a Pal�nk utc�ban stb.), illetve �nmag�t alak�tva olykor meg is jelent (�k ketten, Rossz fi�k, Boldog sz�let�snapot). S�ndor P�l Miss Arizona (1988) c�m� rosszul fogadott olasz–magyar koprodukci�s dr�m�j�ban Kati �nekelte a n�met Hanna Schygulla �ltal megform�lt c�mszerepl� dalait.


P�lyafut�sa els� �vtized�ben, 1965 �s 1975 k�z�tt Kov�cs Kati �lland� szerepl�je volt a hazai �s a k�lf�ldi t�ncdalfesztiv�loknak �s dalversenyeknek (T�ncdalfesztiv�l, Made in Hungary, Tess�k v�lasztani!). Ebben az id�szakban megjelent kislemezein els�sorban k�l�nf�le versenydalai, illetve az �ltala el�adott k�lf�ldi sl�gerek magyar v�ltozatai hallhat�k. 1967-ben a Majd ha besz�l a j�g �s a Tedd boldogg�, 1968-ban a Ne akard �t elrontani �s a Szerelemben soha nincsen igazs�g, 1969-ben pedig a J� szerencs�t c�m� dalokkal indult a T�ncdalfesztiv�lon. 1969-ben h�rom �j felv�tele aratott kiugr� sikert: Hull a h� a k�kl� hegyeken (a Made in Hungary gy�ztes dala), A fest� �s a fecsk�k (Sch�ck Ott� �s Sztevanovity Dus�n szerzem�nye), Jaj, de hideg van (az olasz Nada Ma che freddo fa c�m� sl�ger�nek magyar v�ltozata). 1970-ben megjelent els� nagylemeze, a Suttogva �s kiab�lva, amelyhez t�v�show is k�sz�lt. Az ilyesmi akkoriban szenz�ci�sz�mba ment, hiszen egy �nekes m�r annak is �r�lhetett, ha egy�ltal�n nagylemez k�sz�lt vele, a Hanglemezgy�r er�sen korl�tozott kapacit�s�t ugyanis els�sorban a komolyzenei kiadv�nyok k�t�tt�k le. A Magyar Telev�zi� Kov�cs Kati show-j�val vett r�szt a soron k�vetkez� montreaux-i t�v�filmfesztiv�lon, ahol az �nekesn� m�sora oly nagy sikert aratott, hogy felk�r�st kapott egy k�lf�ldi forgat�sra is. Ez az esztend� h�rom �r�kz�ld sl�gerrel gyarap�totta Kati reperto�rj�t: �tmentem a sziv�rv�ny alatt, Most k�ne abbahagyni, A r�gi h�z k�r�l. 1971-ben A pesti f�rfi �s a Vihar ut�n c�m� dalokkal indult a T�ncdalfesztiv�lon, �m a versenyt nem �, hanem Zalatnay Sarolta nyerte a F�k, vir�gok, f�ny c�m� szerzem�nnyel. (El kell ismerni: teljesen meg�rdemelten.) Kati ebben az �vben k�t nagy olasz sl�ger magyar v�ltozat�t �nekelte kislemezre: a R�zs�k a s�t�tben eredetij�t Gigliola Cinquetti adta el� (Rose nel buio), a Mit rem�lsz? pedig egy addig alig ismert egy�ttes, a Ricchi e Poveri els� vil�gsl�gere volt (Che sar�).

Az 1972-es T�ncdalfesztiv�lon Kati szint�n k�t dallal vett r�szt: Add m�r uram az es�t! (Koncz Tibor – Szenes Iv�n); Aranyh�don mentem (Victor M�t� – Husz�r Erika). Az Add m�r uram az es�t! kirobban� sikert aratott, az �nekesn� megnyerte vele a fesztiv�lt. Koncz Tibor az 1970-es �vek elej�n Berlinben tart�zkodott, ahol gyakran hallgatta az amerikai katonai ad�t, amelynek m�sor�n folyamatosan szerepeltek soul ballad�k �s spiritu�l�k. Ezek ihlett�k a Kati sz�m�ra �rt fesztiv�ldalt, amely �j sz�nnek sz�m�tott a hazai k�nny�zenei palett�n. E sorok �r�ja j�l eml�kszik arra, hogy miut�n az �nekesn� az eredm�nyhirdet�st k�vet�en �jra el�nekelte a szerzem�nyt, m�snapt�l t�bb napos es� k�vette az addigi tart�s sz�razs�got. N�hai nagymam�m meg is jegyezte: „Nem kellett volna a Katik�nak annyira rim�nkodnia ez�rt az es��rt”. A magyar „popgyarmatok”-nak sz�m�t� szocialista orsz�gokban szint�n felfigyeltek a gy�ztes sl�gerre. A Drezd�ban megrendezett nemzetk�zi t�ncdalfesztiv�lt 1972-ben szint�n az Add m�r uram az es�t! nyerte, �s mivel az NDK-ban Kov�cs Kati mindig is nagyon n�pszer� volt, ez�rt a k�vetkez� �vben kislemezen jelent meg a sl�ger n�met nyelv� verzi�ja, a Wind, Komm, bring den Regen her. A csehszlov�k k�z�ns�g sz�m�ra Marie Rottrov� k�sz�tett egy cseh nyelv� feldolgoz�st On m� c�mmel. A magyar k�z�ns�g m�g 1972-ben megv�s�rolhatta Kov�cs Kati m�sodik nagylemez�t, amely Autogram helyett c�mmel jelent meg.


Kov�cs Kati harmadik nagylemeze az LGT egy�ttessel k�sz�lt kimondatlanul is azon t�rekv�s jegy�ben, hogy a m�v�szn� v�gre kit�rj�n a hagyom�nyos t�ncdalok vil�g�b�l, a fesztiv�l-�nekesn�i szerepk�rb�l, �s tehets�g�nek addig kev�sb� ismert oldal�t mutathassa meg a k�z�ns�gnek. Az album 1974 m�rcius�ban ker�lt a boltokba. Kati maxim�lisan el�gedett volt ezzel a munk�j�val, �s a kritikusok is j�l fogadt�k a nagylemezt. A k�z�ns�g �rdekl�d�se sem maradt ugyan el, �m kezdetben kiss� idegenkedve fogadt�k a kor�bbiakt�l elt�r� st�lus� szerzem�nyeket. Az album egyes dalait (Sz�lj r�m, ha hangosan �nekelek; V�rlak; Tan�tsd meg a gyerekeket stb.) k�s�bb az LGT is felvette a reperto�rj�ba. A legnagyobb sl�ger a Rock and roller c�m� szerzem�ny lett, amelyet Kati eredetileg rendes �nekhangon �nekelt fel, �m k�s�bb az az �tlete t�madt, hogy rekedt hangon is el�adja. V�g�l az ut�bbi verzi� ker�lt az albumra, m�ghozz� azon az �ron, hogy a m�sikat le kellett t�r�lni. (Belegondolni sem �rdemes, hogy a magyar k�nny�zene h�skor�ban mennyi p�tolhatatlan felv�tel semmis�lhetett meg hasonl� okokb�l, a st�di�munk�ra kiszabott sz�k�s id�intervallumok �s a takar�koss�gi szempontok miatt.) A V�rlak c�m� blues git�rsz�l�j�t Barta Tam�s j�tszotta, aki k�s�bb az Egyes�lt �llamokba t�vozott, ahol gyilkoss�g �ldozata lett. A dal sz�mos zenekritikus szerint Kov�cs Kati egyik legjobb felv�tele. Ennek ellen�re amikor a Pesti M�sor 1980-ban k�rk�rd�st int�zett sz�mos zenekritikushoz, hogy nevezz�k meg az elm�lt h�sz �v legjobb magyar k�nny�zenei lemezeit, a megk�rdezettek egyike sem eml�tett egyetlen Kov�cs Kati-albumot sem. E sorok �r�j�nak v�lem�nye szerint azonban ez a mulaszt�s sokkal ink�bb min�s�tette a megk�rdezetteket, mint Kov�cs Kati p�lyafut�s�t, �mb�r akkoriban ez a vitathat� felm�r�s volt az egyik nyom�s �rv azon elm�let mellett, miszerint az �nekesn� elpazarolja (elpazarolta?) a tehets�g�t.

1974-ben Kati f�szerepet j�tszott Victor M�t� �s Husz�r Erika Holnapt�l nem szeretlek c�m� r�di�s musicalj�ben. Ennek anyag�b�l a Holnapt�l nem szeretlek �s N�zlek, am�g alszol c�m� dalok kislemezen is megjelentek. A zenei k�s�retet a Gemini egy�ttes szolg�ltatta, ak�rcsak k�s�bb az Intarzia c�m� nagylemezen. Az �nekesn� 1974 szeptember�ben megnyerte az �rorsz�gi Castlebarban rendezett nemzetk�zi popfesztiv�lt a N�lad lenni �jra j� lenne (It Would Be So Good to See You Again) c�m� dallal, �s ugyanabban az �vben megkapta a Music Week angol zenei szaklap elismer� oklevel�t. Ezen a k�vetkez� sz�veg olvashat�: „This is to certify that Kati Kovacs of Qualiton has been voted Hungary’s Star of the Year for an outstanding contribution to the world of music, 1974.” Az 1975-ben kiadott Intarzia c�m� albumon Kati visszat�rt j�l bev�lt arculat�hoz, �s t�ncdalokat, f�lbem�sz� sl�gereket �nekelt, amelyek k�z�l A legszebb t�ved�s �s a fesztiv�lgy�ztes N�lad lenni �jra j� lenne aratt�k a legnagyobb sikert. Ekkoriban megjelent kislemezei szint�n hagyom�nyos t�ncdalokat tartalmaznak, amelyeket a k�z�ns�g nagy tetsz�ssel fogadott, �s Kati reperto�rj�nak m�ig legkedveltebb darabjai k�z� tartoznak: Tal�lkoz�s egy r�gi szerelemmel (G�bor S. P�l �s Szenes Iv�n szerzem�nye), Egy nagy szerelem (Peppino di Capri Un grande amore c�m� olasz sl�ger�nek eml�kezetes feldolgoz�sa, amely szer�ny v�lem�nyem szerint fel�lm�lja az eredetit), Egy hamvas arc� kisgyerek (a Bimbo Jet instrument�lis felv�tel�nek feldolgoz�sa V�ndor K�lm�n magyar sz�veg�vel), Indi�n ny�r (Joe Dassin vil�gsl�ger�nek hazai v�ltozata), Egy ny�ron �t… Ez ut�bbi a Kamaszkorom legszebb nyara (1971) c�m� vil�gsiker� amerikai film Michel Legrand �ltal �rt zen�j�n alapul, amelyhez Brad�nyi Iv�n �rt magyar sz�veget. (A film n�i f�szerep�t e sorok �r�j�nak egyik kamaszkori „szerelme”, a sz�ps�ges Jennifer O’Neill alak�totta.) K�sz�lt egy �jabb nagylemeze is az LGT-vel, a K�zel a Naphoz, amely �jra a „m�sik” Kov�cs Katit pr�b�lta elfogadtatni a k�z�ns�ggel, a Csendsz�r� c�m� k�vetkez� album azonban jobban fogyott. Ezen hallhat� Koncz Tibor �s Szenes Iv�n Ha legk�zelebb l�tlak c�m� szerzem�nye, amely Kati legnagyobb sl�gere volt k�lf�ld�n. A magyar nyelv k�zismert neh�zs�ge ellen�re a k�lf�ldi k�z�ns�g nemcsak j�l tudta a dal magyar c�m�t, hanem p�ld�ul egy kubai koncert n�z�i magyarul (!) �nekelt�k egy�tt az �nekesn�vel a sz�veget. Amikor �vek m�lva egyes zenei szakemberek azon tanakodtak, vajon Kati mi�rt nem folytatta tov�bb az LGT-vel val� �g�retes k�z�s munk�t, az �nekesn� egyik nyilatkozat�ban r�tapintott a l�nyegre: „A Locomotivval k�sz�tett els� nagylemezem fordul�pontja volt mind �letemnek, mind m�v�szi utamnak. Szerintem ez az album az�ta is az egyik legjobb a szakm�ban. A Csendsz�r� �s az Intarzia elad�si sz�ma fel�lm�lta ezt a lemez�t. Ez is szempont.”


T�ved�s lenne azonban Kati szavaib�l azt a k�vetkeztet�st levonni, hogy az �nekesn� a kereskedelmi szempontokat tartotta szem el�tt p�lyafut�sa sor�n. Hiszen az 1970-es �vek m�sodik fel�ben k�t �jabb „k�s�rletez�”, „�tkeres�” nagylemezt k�sz�tett: 1978-ban Sz�r�nyi Levent�vel �s Adamis Ann�val, 1979-ben pedig a V’Moto-Rock egy�ttessel. Hogy milyen nagy rem�nyeket f�z�tt ezekhez a munk�ihoz, azt m�r a Sz�r�nyi–Adamis-f�le album c�me is jelzi: �letem lemeze. A kiugr� k�z�ns�gsiker azonban elmaradt, �mb�r f�leg a V’Moto-Rockkal k�z�sen k�sz�tett Sz�vemben zeng� dal c�m� LP egy�ltal�n nem volt sikertelen, s�t az egyik dal, a Boogie-voogie Lady nagy sl�ger lett. Az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy az �ppen aktu�lis zenei divatok sem kedveztek a k�s�rletezget�snek. Akkoriban ugyanis az eg�sz vil�g „szombat esti l�z”-ban �gett, a hazai illet�kesek pedig boldogan engedtek szabad utat a diszk�zen�nek, hiszen nem kellett tartaniuk ideol�giai felforgat�st�l, mint p�ld�ul a beatzene nagy korszak�ban. A magyar k�z�ns�g el�sz�r �rezte azt, hogy l�p�st tart a k�lf�ldi divattal, hogy nem m�sodk�zb�l, feldolgoz�sok �ltal ismeri meg a vil�gsl�gereket, hanem nap mint nap hallhatja az eredeti dalokat a r�di�ban �s a gombam�d szaporod� diszk�klubokban. Ebben a mili�ben Kati „k�s�rletez�” lemezei �rthet� m�don nem v�ltottak ki jelent�s visszhangot.

Meg�rdemelt sikert aratott azonban 1979-ben G�bor S. P�l �s Szenes Iv�n �gy szeretn�m megh�l�lni c�m� szerzem�nye, amely az �nekesn� reperto�rj�nak egyik legszebb darabja. Nem csup�n �rzelemgazdag �nektud�s�t tudta benne megcsillogtatni, hanem m�lt� m�don fejezhette ki azt a szeretetet is, amely �desanyj�hoz f�zte. 1980-ban jubileumi albumot adott ki T�z c�mmel. Ez val�j�ban csak a kilencedik sorlemeze volt, a c�m alighanem az els� albuma �ta eltelt egy �vtizedre utalt. A kritikai fogadtat�sban a negat�v hangv�tel domin�lt: „A jubileumi lemez meghallgat�sakor szomor�an kell elk�nyvelni, hogy Kov�cs Kati p�lyafut�sa a Syrius elkall�d�s�n k�v�l a magyar popszakma tal�n legnagyobb vesztes�ge, csal�d�sa. […] P�lyafut�sa sor�n mindent elv�llalt, legyen az olasz szirup, amerikai konfekci� vagy a hazai popmaffia tucatsl�gere, hagyom�nyos tingli-tangli vagy jazz, sanzon, popgiccs. Ebben a t�megtermel�sben csak n�ha siker�lt egy-egy felejthetetlen, m�v�szi sz�nvonal� dalt el�adnia. Ki tudn� ezeket kap�sb�l felsorolni? A sok hordal�k k�z�tt neh�z �szrevenni az aranyszemcs�ket. Tal�n egy hazai popt�rt�netben majd kiv�logatj�k, mi az �rdemleges, maradand� a munk�ss�g�ban. F�lek, hogy a popt�rt�n�sznek majd homokhegyeket kell �tszit�lnia, �s val�sz�n�, hogy ebben a jubileumi albumban nem tal�l aranyr�g�ket.” Ugyancsak 1980-ban Kati k�t vil�gsl�gert �nekelt kislemezre. Az egyik a Bino el�ad�s�ban ismertt� v�lt Mama Leone, amelynek eredetij�t val�j�ban a n�met Mike Mareen �nekelte, aki az 1980-as �vek k�zep�n az italodisco egyik meghat�roz� szt�rja lett. A m�sik dal az Eruption Menetjegy (One Way Ticket) c�m� diszk�sl�ger�nek �tirata, amely a „feldolgoz�s feldolgoz�sa”, hiszen az Eruption-sl�ger egy r�gi Neal Sedeka-felv�tel alapj�n k�sz�lt.