Kov�cs Kati Kossuth- �s Liszt Ferenc-d�jas magyar el�ad�m�v�sz, �nekesn�, dalsz�veg�r�, sz�n�szn�, a magyar k�nny�zenei �let kiemelked� egy�nis�ge, aki a 20-21. sz�zad egyik legterm�kenyebb �s legsokoldal�bb m�v�szei k�z� tartozik. T�bb mint �tven �ve tart� p�lyafut�sa sor�n t�bb ezer sikeres koncert, t�bb milli� eladott lemez �s sz�mtalan sl�ger f�z�dik a nev�hez. Egyike azon kev�s magyar k�nny�zenei el�ad�knak, akik nemzetk�zi h�rn�vre tettek szert. A vil�g 5 kontinens�n (Amerik�ban, Ausztr�li�ban, Afrik�ban, �zsi�ban, valamint Eur�pa szinte minden orsz�g�ban) adott koncertet. K�lf�ld�n 6 nyelven (magyarul, angolul, n�met�l, jap�nul, oroszul �s lengyel�l), 11 orsz�gban, 80 kiad�sban jelentek meg felv�teli. Dalait leford�tott�k m�g cseh, francia, finn, olasz �s spanyol nyelvre. Az „�v �nekes�nek” v�lasztott�k t�bbek k�z�tt Angli�ban �s N�metorsz�gban is.

minap.hu: A nemr�giben indult retro sl�gereket j�tsz� r�di� �ri�si sikernek �rvend, a 60-as, 70-es, 80-as �vek zen�ire t�ncol szinte az eg�sz orsz�g. Nosztalgia, min�s�g, tartalom? – mi miatt lehetnek ma is ennyire kedveltek ezek a dalok?

Kov�cs Kati (K. K.): A kor�bbi Sl�ger r�di� indul�s�n�l is mindenki megd�bbent, hogy az emberek szeretik a m�r akkor is r�ginek sz�m�t� dalokat. Amik persze �rzelmileg sokakat k�t�ttek valamihez. Az emberek azt�n most �jra felfedezt�k, hogy a r�gi dalok nem is olyan r�giek, m�s mellett p�ld�ul mondanival�juk miatt is aktu�lisak. Persze rengeteg kiv�l� el�ad� neve f�mjelezte ezeket az �vtizedeket. A sz�vegek azonban egy picit m�sok voltak akkoriban, mintha az emberk�zpont�s�g jobban megjelent volna benn�k, �s jobban meg�rintett�k az emberek lelk�t, mert valakir�l valakinek sz�ltak. Sz�val a sz�veg tartalma d�nt� lehet abban, hogy ma is sokan szeretik ezeket a zen�ket. Azt�n ott van, hogy a r�gebbi dalok t�bbs�g�ben melodikusak. A felgyorsult vil�gban nagyobb temp�ra kapcsoltak a zen�kben is. M�g a r�gieknek van egyfajta term�szetess�ge, addig az �j dalokban sok a technikai tr�kk.

minap.hu: Ha nem is meglep�, mindenesetre felt�n�, hogy rengeteg fiatalt is l�tni a koncertjeiken, pedig nekik, nek�nk tal�n nem is olyan er�s a k�t�d�s, az eml�k az �n�k sl�gereihez. Az az �rz�sem teh�t, hogy sosem mennek ki a divatb�l.

K. K.: Igaz�b�l nem tudok magyar�zatot adni erre, hiszen nek�nk, akik �nekelj�k ezeket a n�t�kat, nem retr�, ez az �let�nk – azt mondhatom, hogy most igaz�b�l „keresem a sz�t, keresem a hangot” (mosolyog). Amik akkoriban nagyon �t�t� erej�ek voltak, az Ill�s zenekar dalai, az LGT temp�ja, azok nem mentek ki a divatb�l, mert olyanok, mintha maiak lenn�nek. Ha elinduln�nak vel�k egy Eur�v�zi�s Dalfesztiv�lon, lehet, hogy valamelyik nyerne is. Azt hiszem legal�bbis, de nem szent�r�s, amit mondok… Hogy mi�rt ismertek �s kedveltek m�g ma is? Nagyon sokan �nekelt�k ezeket a dalokat, a zenekarok vissza-visszat�rnek koncertezni, vagy m�sok feldolgozt�k a sz�maikat. Az �n dalaimat sokan �neklik ma is. Lehet, hogy valaki m�r nem is tudja, hogy �n vagyok az eredeti el�ad�ja ezeknek a sl�gereknek. Ezen j�t tudok nevetni.

minap.hu: Minden id�k egyik legsikeresebb magyar �nekesn�je, akinek zenei st�lus�t sz�mos m�faj alak�totta, a rock, a beat �s a pop zen�t�l kezdve, hangja a legnehezebb dzsessz, blues dalok, s�t m�g az opera el�nekl�s�re is alkalmass� tette. A siker titka mindezekben rejlik?

K. K.: Mondok valamit: mi N�metorsz�gban olyan zenekarokkal dolgoztunk egy st�di�ban, ugyanazzal a st�bbal, mint p�ld�ul a Led Zeppelin. Akkor m�g persze nagy sz� volt, hogy Magyarorsz�gr�l valaki Hamburgban st�di�zik. Odaj�ttek, megtapogattak minket, hogy na, ilyenek a magyarok… A st�di�technika is nagyon sokat fejl�d�tt, ma tulajdonk�ppen sz�m�t�g�pek seg�ts�g�vel b�rmit el lehet �nekelni, a g�p sz�pen megoldja. De mi a siker titka? A sok gyakorl�s; hogy k�pes �tl�pni a buktat�kon, hogy nem s�rt�dik meg, nem hagyja el mag�t. Ha az els� kudarcn�l feladn�nk, akkor nem lenn�nek vil�gbajnokaink. Kitart�s, szorgalom �s persze tehets�g, ezek kellenek. Az a bajom egy�bk�nt, hogy a kritikusok sokszor nem mondj�k meg kerek-perec, hogy ki lehet sikeres. Sokkal t�bb �szintes�g kellene. �s nagy a pedag�gusok felel�ss�ge is, hogy iskol�ban felfedezz�k a gyerekben rejl� �rt�ket.

minap.hu: A zenei karrierben az �tt�r�st egy Ki mit tud? hozta meg �nnek. Manaps�g rengeteg tehets�gkutat� indul �vente, t�bb csatorn�n – ez az �t megk�nny�ti a p�lyakezd� fiatalok boldogul�s�t, vagy �ppen a nagy verseny miatt nehezebb �rv�nyes�lni?

K. K.: Figyelemmel k�vetem a zenei tehets�gkutat�kat, �s kicsit elszomor�t, hogy a t�bbs�g angolul �nekel. Ezzel annyira nem is lenne baj, de mellette, p�rhuzamosan �n k�telez�v� tenn�m a magyart is. Legyen magyar nyelv� mondanival�, �s legyen egy�nis�ge valakinek; ne pr�b�ljon meg mindenk�ppen hasonl�tani m�sokra, tal�lja meg mag�t. Magyarorsz�gon sl�ger igaz�n magyar nyelven lesz az. Ink�bb azt javasoln�m a fiataloknak, hogy ne t�vedjenek idegen �tra, mert annak nem lesz gy�m�lcse. Ha �n azt �neklem, hogy „Ha legk�zelebb l�tlak, m�r nem figyelek r�d”, akkor azt mindenki tudja, hogy ki �nekli, �s mi a mondanival�ja. Egy el�ad�nak saj�t reperto�rral kell rendelkeznie, mert csak akkor lesz ismert, ha az arc�hoz saj�t sl�gert tudnak k�tni – �s ezt haz�nkban csak magyarul lehet.

minap.hu: �s nemzetk�zi sikert magyar nyelv� dalokkal lehet el�rni manaps�g? �nnek ez siker�lt…

K. K.: M�ra minden megv�ltozott, tal�n nehezebb eljutni magyark�nt k�lf�ldi fesztiv�lokra. �talakult minden; ahogy a m�vel�d�si h�zak szerepe is megv�ltozott. Ma m�r a nagy t�megeket ink�bb azok a l�tes�tm�nyek �s rendezv�nyek vonzz�k, ahol rengeteg szerepl� van jelen egy id�ben. Mosolygok azon is, amikor megk�rdezik t�lem a fiatalok, hogy „r�szt tetszik venni fesztiv�lokon?”. Csak azokon l�ptem fel, �rorsz�gt�l kezdve eg�sz Eur�p�ban, Amerik�ban, Jap�nban szint�n versenyeztem. Nagyon kalandos volt az utunk, mindenhol Magyarorsz�got k�pviselt�k, ami nagy felel�ss�ggel j�rt. Nagyon kellett kontroll�lnunk magunkat, mert tudtuk: �gy kell versenydalt v�lasztani, hogy az egy orsz�got reprezent�l.

minap.hu: Az a fajta vitalit�s, �leter� viszi ma is el�re, ami a t�ncdalfesztiv�lokon annyira jellemezte �nt? �ri�si energia �rad a sz�npadr�l, ha �nt hallgatjuk.

K. K.: Az a j�pofa benne, hogy olyan dalokat �nekeltem, amik nagyon dinamikusak voltak, mert ezeket szerettem. Igazs�g szerint nem untam meg, mert ha m�sok is �neklik velem, az annyira hangulatos �s mag�val ragad�. Szeretem, ha ez t�rt�nik. �gyhogy nem untam m�g meg az �letemet, j�l �rzem magam a b�r�mben.

minap.hu: Legut�bb szimfonikus nagykoncerten tal�lkozhatott �nnel a miskolci k�z�ns�g. Milyen volt a fogadtat�s?

K. K.: Kor�bban a zenekarommal m�r j�rtam a v�rosban. �gy �rzem egy picit, hogy Miskolcon otthon vagyok. Egri sz�rmaz�s� vagyok, tal�n emiatt is, de itt mintha pontosabban �rten�k az emberek, hogy ki vagyok, mint mondjuk az orsz�g m�sik fel�n. Errefel� egyf�lek�ppen gondolkodunk. �s a kedvess�g is hatv�nyozottabban megjelenik n�lunk.