Kov�cs Kati: Van egy k�z�s d�tumunk Szoboszlai Dominikkal

– Nem, bennem minden eml�k elevenen �l. A Ki mit tud?-dal kapcsolatban ink�bb a neh�zs�gekre eml�kszem. Az orsz�g k�l�nb�z� v�rosaiban – Budapesten, Debrecenben, Sopronban – voltak a selejtez�k. Az egyik ilyen v�logat�n egyik pillanatr�l a m�sikra elment a hangom, de �gy, hogy megn�multam. Ezt sokkhat�snak h�vj�k. Volt ott egy operat�r, S�k Igor, aki azt mondta, hogy semmi baj, majd a k�vetkez�re elj�ssz, nem kell izgulni. K�r�lbel�l egy �ra m�lva visszaj�tt a hangom. Ebb�l is l�tszik, hogy milyen stresszes volt ez.

– Egy�ltal�n, volt kedve az eg�szhez?

– Nem igaz�n. Az akkori iskol�m nevezett be az els� Ki mit tud?-omba, majd egyb�l ki is r�gtak onnan. Spiritu�l�kat, rock and rollokat �nekeltem, �s ezt nem n�zt�k j� szemmel. „Jaj, mit tett ez a Jen�, az �r�k h� szerelmem �” – �nekelte egy m�sik �nekesn�. �n megugrottam a hat m�ter h�sz centit, � a k�zel�ben sem volt, m�gis � nyert, �s ezt nagyon igazs�gtalannak �reztem. Annyira elment a kedvem az eg�szt�l, hogy elhat�roztam, soha t�bbet nem indulok Ki mit tud?-on. Nem feleltem meg az akkori �zl�snek, mert t�l moderneket, t�l nehezeket �nekeltem. Persze ezt a saj�t elhat�roz�saimnak k�sz�nhettem. Egy sz�l magn�val gyakoroltam, amit m�g �desany�m hozott a v�llalat�t�l. Nem tudtam, hogy mik a hat�raim, ez�rt mindenf�l�t �nekeltem. Oscar Peterson �s Erroll Garner zongorist�k voltak a kedvenceim. Csod�lkoztam, mert nem volt a k�rnyezetemben olyan, aki elmagyar�zta volna, hogy egy improviz�ci�t ak�r �vekig is gyakorolhatok, de nem fogom tudni megtanulni, hiszen ezek a r�gt�nz�sek igen bonyolultak. Nagyon szerettem a jazzt, a k�s�bbiek folyam�n f�l is vettek Bart�k B�la Zenem�v�szeti Szakiskola jazz tanszak�ra.

– M�gsem ez lett az utols� Ki mit tud?-ja.

– K�s�bb �desany�m �jra benevezett. Egy egri zenekarral mentem, de az els� meghallgat�son azt mondt�k, hogy ez a zenekar sajnos nem �ri el azt a szintet, amit az �nekesn� produk�l, �gyhogy �rdemes lenne egy m�sikat v�lasztani neki. �gy kaptam meg a Koncz Tibor �ltal vezetett debreceni jazzist�kat. �k nagyon d�jazt�k, hogy jazzes dalokat �nekelek, r�gt�n megvolt a harm�nia k�zt�nk.

– Nem ak�rkik �ltek a zs�riben – Petrovics Emil, Pernye Andr�s –, magas lehetett a m�rce…

– �gy igaz, �ssze se lehet m�rni a mostani tehets�gkutat�k sz�nvonal�val. Ma a zs�riz�s ink�bb �rzelmekr�l sz�l, �s nem felt�tlen�l a zenei teljes�tm�nyekr�l. Akkor komoly szakmai zs�ri b�r�lta el a produkci�kat, �gyhogy ott nyerni fel�rt egy vil�gbajnoki gy�zelemmel.

– A Wikip�dia-oldal�n �sszesen tizenh�rom m�fajt sorolnak fel a neve mellett. Egyebek mellett rock and roll, jazz, pop, blues, funky, gospel, opera, s�t m�g a country is szerepel. Minek k�sz�nhet� ez a m�faji nyitotts�g?

– A rap benne van? Mert az is megvolt. Fel�gyelet n�lk�l mindenf�l�t tanultam, �s vonzott a zene. Min�l nehezebb volt egy dal, ann�l jobban sz�rakoztatott. Volt a The Dave Clark Five egy�ttes egyik dal�ban egy jellegzetes hajl�t�s, ezt a fraz�rt nem siker�lt megtanulnom, pedig h�napokon kereszt�l gyakoroltam. A Cs�k zenekarb�l ismert Majorosi Marianna a Most m�lik pontosan c�m� dalban csin�lt egy ilyen hajl�t�st, mondtam is neki: Ez igen! M�g �rdekesebb volt, amikor az egri zeneiskola igazgat�n�je f�lh�vott mag�hoz �s zongor�n megn�zte, h�ny okt�vom van �s mire vagyok k�pes. Azt mondta, ezzel a n�gy �s f�l okt�vval csak oper�t szabad �nekelnem. �n viszont nem akartam leragadni egy st�lusn�l.

– Sokr�t�s�g�t bizony�tja az is, hogy nemcsak a zene sz�mtalan m�faj�ban, hanem filmekben is l�thattuk. 

– J�les� �rz�s, hogy a t�v�csatorn�k adj�k a filmjeimet, amelyeket egy�bk�nt soha nem l�ttam, s�t tart�zkodtam att�l, hogy megn�zzem �ket. Az az �rz�sem, mintha a rokonom j�tszana benn�k, nem ismerek magamra. Akkor, ott a legjobbat pr�b�ltam ny�jtani, de tudom, hogy enn�l jobban is lehetett volna j�tszani. B�r ’68-ban a filmszeml�n megkaptam az �v legjobb n�i alak�t�sa d�jat, ez biztos jelent valamit. T�r�csik Marival az utols� pillanatig tartottuk a kapcsolatot telefonon, � mindig dics�rt, azt mondta, remek�l hoztam a figur�kat. Amat�r voltam, de a rendez�knek �rdekes m�don pont erre a mufurc figur�ra volt sz�ks�g�k. Hoztam magammal Egerb�l egyfajta bizalmatlans�got, akkor ugyanis m�g sokkal nagyobb volt a t�vols�g f�v�ros �s vid�k k�z�tt, nemcsak fizikai, de erk�lcsi �rtelemben is. Nek�nk, amat�r�knek nagy teher volt a filmez�s, a forgat�si sz�netekben mindig viccel�dt�nk, vih�ncoltunk, �gy laz�tottunk. De ez nem azt jelentette, hogy rendetlenek voltunk, csak hogy a forgat�si id�ben t�lfegyelmezt�k magunkat, ez�rt musz�j volt laz�tanunk egy kicsit.

– Melyik volt a legeml�kezetesebb forgat�sa?

– A Fejl�v�s c�m� filmben van egy jelenet, amikor a B�l�t alak�t� Horv�th Charlie meg�t. El�sz�r csak meglegyintett, mert nem akart nagyot �tni, azt�n a film rendez�je, Bacs� P�ter j�l megp�link�ztatta, �s akkor �gy meg�t�tt, hogy beestem a b�zat�bl�ba. V�rz� f�llel f�l�lltam, �s azt mondtam, hogy soha t�bb� nem akarok filmezni. Micsoda kalandjaink voltak… Ezt a filmet eredeti helysz�neken forgattuk egy�bk�nt – hatsz�z embert biztos�tottak a helysz�nen, de egyvalamire nem figyeltek: a vonatra. Lez�rt�k az utat, a gyalogosforgalomt�l is megtiszt�tott�k a k�rny�ket, de a vonatra senki nem gondolt. Az operat�r vezette az aut�nkat, �tgurultunk a s�nen, azt�n hirtelen felki�ltottam, hogy vonat, vonat, vonat! Nem t�rt�nt v�g�l semmi baj, de a vonat szele j� nagyot dobott az aut�nkon.

– Volt olyan rendez�i k�r�s, amelynek nem tett eleget?

– Volt, igen. A Hamis Izabella c�m� film forgat�sa el�tt B�cskai Laur� Istv�n legal�bb hatszor elj�tt a lak�somra, gy�zk�dve, hogy j�tsszam el az �ltala elk�pzelt karaktert. Brut�lis jelenetekr�l lett volna sz�, mondtam, hogy �n ezt nem szeretn�m. V�g�l �t�rt�k a forgat�k�nyvet, �gy elv�llaltam. Bujtor Istv�n, Ruttkai �va, Sztankay Istv�n, Madaras J�zsef, sz�val csupa-csupa olyan, �ltalam nagyon nagyra becs�lt sz�n�sz j�tszott ebben a filmben, akik addig el�rhetetlen �lomnak t�ntek sz�momra.

– Zavarban volt, amikor ilyen nagy nevekkel forgatott?

– Zavarban ugyan nem voltam, de az �t�t� sz�n�szi teljes�tm�nyek maradand� �lm�nyeket hagytak bennem. Eml�kszem, P�csi S�ndorral forgattunk a Gell�rt Sz�ll�ban, eg�szen megd�bbentem, s�t megijedtem, szinte l�tszott az arcomon a r�m�let, mert hirtelen nem tudtam eld�nteni, hogy j�tszik vagy komolyan besz�l. Nagyon hiteles volt a j�t�ka. Persze err�l sz�l a sz�n�szet, de nekem ez letagl�z� �lm�ny volt.

– A nagykoncertre milyen reperto�rral k�sz�l? Szinte lehetetlen mindenki ig�ny�t kiel�g�teni.

– Persze, mindenkinek van k�v�ns�ga. A billenty�seink, Kov�cs Felici�n �s Moln�r Levente fogj�k �ssze az eg�sz koncertet. �k azt mondt�k, hogy vannak dalok, amelyeket egyszer�en nem szabad kihagyni. Lesz egy-k�t temp�sabb dal is, amiket 30-40 �vvel ezel�tt �nekeltem, ezeket bizony �jra meg kell tanulnom.

– Ha megk�rdezn� �nt�l egy �nekespal�nta, mi kell ahhoz, hogy elinduljon ezen a p�ly�n, mit mondana neki?

– Volt egy id�szak, amikor k�rdezgett�k t�lem, hogy hol tudn�nak bemutatkozni, megjelenni �nekesk�nt. Mindig azt feleltem, forduljanak egy �nektan�rhoz, mert az �gyis tov�bbviszi majd a j�h�r�ket. Eml�kszem, amikor a jazz tanszakra j�rtam, az �nektan�rn�m eml�tette, hogy van egy sr�c, aki nagyon tehets�ges �s gy�ny�r�en �nekel, �gy h�vj�k, hogy Sz�csi P�l. A t�bbi pedig m�r t�rt�nelem.

– Nagy tenisz- �s futballrajong� h�r�ben �ll. Kik a kedvencei?

– Term�szetesen a Liverpool. El�g, ha annyit mondok, hogy van egy k�z�s d�tumunk Szoboszlai Dominikkal: okt�ber 25-�n sz�letett, ugyanazon a napon, mint �n. De n�zem az atl�tik�t �s term�szetesen a teniszt is. Nagyon szurkolok Marozs�n F�bi�nnak, Fucsovics M�rtonnak, Piros Zsombornak �s Valkusz M�t�nak is, aki nem mellesleg a VALMAR du�b�l ismert Valkusz Mil�n testv�re.